Nyílt kommunikáció, jobb mégértés
Az SM diagnosztizálását követő első időszakot gyakran jellemzi erős érzelmi hullámzás. Teljesen normális, ha szomorúság, félelem és düh váltakozik, vagy ha irigységet érez mások iránt. Nem csoda, hogy sok beteg él át ilyesmit, hiszen valahogy fel kell dolgozni a diagnózist. Az első lépés, hogy beszéljen nyíltan az érzelmeiről azokkal, akikben megbízik, mivel az érzelmek elfojtása hosszú távon nem vezet jóra.
Az is fontos, hogy a családját és a barátait is felvilágosítsa a betegségéről. Ehhez az kell, hogy saját maga is jól informált legyen, és tudjon meg minél többet az SM-ről. Ideális esetben a partnere is tájékozódik a betegségről, és a megszerzett tudást kölcsönösen megosztják egymással. Így tud majd leginkább támaszkodni társa megértésére, amikor ténylegesen az SM-mel összefüggő nehézségekkel kell megküzdenie. Magyarázza el partnerének, családjának és barátainak, hogy milyen panaszokat okozhat a betegség. Így könnyebben elfogadják, ha a tünetei meghiúsítanak például egy hétvégére tervezett kirándulást.
Legyen nyílt azokkal, akik közel állnak Önhöz. Meglátja, érdemes. Egy német mondás szerint csak az tud velünk evezni, akit beengedtünk a csónakba. Így igaz: ha nem avat be senkit a betegségével kapcsolatos problémákba, sokkal nehezebben tudnak segíteni Önnek. Természetesen az sem mellékes, hogy mindenki máshogy kezeli a problémákat. Ön ismeri a legjobban a párját és azokat, akik közel állnak Önhöz, és biztosan meg tudja jósolni, hogyan reagálnak majd.
A problémák közös legyőzése
Valószínűleg a partnerét tájékoztatja elsőként a diagnózisról. A lényeg, hogy együtt tudjanak alkalmazkodni a megváltozott helyzethez. Ehhez nyíltan kell beszélniük az érzelmeikről és az igényeikről, ahogy az is fontos, hogy mindketten visszahúzódhassanak egyszer-egyszer, és eközben ne kelljen a másik neheztelésétől tartaniuk. Az egyéni kibontakozási lehetőségeknek döntő szerepük van abban, hogy az új szituációban is eleven tud-e maradni a kapcsolat, illetve a családi élet.
Annak is nagy jelentősége van, hogy az egészséges partnerre ne kizárólag segítő szerep háruljon, a betegre pedig elsősorban ne úgy tekintsenek, mint aki segítségre szolul. Az ebből adódó egyensúlyhiány ugyanis hosszú távon káros a harmóniára. Amennyire csak lehet, éljék meg ugyanúgy a kapcsolatukat, ahogy eddig. Természetesen tekintetbe kell venniük a betegséget, de ne hagyják elhatalmasodni, kizárólagos témává válni. Pár jelentős dologról viszont érdemes már a kezdet kezdetén beszélnie a partnerével. Fontos például, hogy mindketten tudják: az SM a szexualitásra is hatással lehet. Erre a témára is érvényes, hogy beszéljenek róla a lehető legnyíltabban. És az sem szégyen, ha adott esetben akár egy orvost is megkérdeznek.
A családom mellettem áll!
Vannak időszakok, amikor az SM alig vehető észre, ilyenkor az együttélésre sincs különösebb hatással. Más szakaszokban viszont aktív a betegség, és jól érzékelhető tünetei vannak. Ez elsősorban a relapszusok idejére jellemző. Ilyenkor a családnak is el kell fogadnia bizonyos változásokat. Ez úgy a legegyszerűbb, ha már idejekorán részletesen beszélnek a betegségről és a nehézségekről, amelyeket okozhat.
Tipp: A gyermekeivel is legyen nyitott, és életkoruknak megfelelően magyarázza el nekik, hogy milyen betegsége van. Ők is sokkal megértőbbek és segítőkészebbek lesznek, ha tudják, hogy mi áll a háttérben, amikor az édesanyjuk vagy az édesapjuk nem érzi jól magát.
Tervek minden eshetőségre
Bölcs dolog közösen kidolgozni egy tervet a „vészhelyzetekre”, például ha az érintett szülő kórházba kerül, és egy időre kiesik az otthoni életből. Már maga a tudat is megnyugtató, hogy a relapszusok napjai alatt is rendezetten zajlik majd a család élete.
- Tisztázzák jó előre, hogy ki tud majd vigyázni a gyerekekre.
- Osszák ki az egyéb feladatokat is, például a kutyasétáltatást, a viráglocsolást, a főzést stb. Ezekhez a barátoktól és a szomszédoktól is kaphatnak támogatást.
Ne féljenek másoktól segítséget kérni. Ez nemcsak a családon belül, hanem a barátok és a szomszédok körében is érvényes. Segítségért fordulni valakihez nem a gyengeség jele, hanem bátorságot feltételez, és jelzi a családért és az önmagunkért érzett felelősséget.
Tipp:
Építsen ki időben egy stabil hálózatot. Mindazok a rokonok, barátok, akik készek, hogy sétáljanak egyet a kisgyerekkel vagy elintézzék a bevásárlást, hatalmas segítséget jelentenek, amikor nem érzi jól magát.