A tünetek különböző módon léphetnek fel annak függvényében, hogy az agyban és a gerincvelőben mely területekre koncentrálódik a gyulladás: az érzészavaroktól (pl. zsibbadás) és a kóros fáradékonyságtól (fatigue) kezdve az érzéskiesésen és fájdalmon keresztül a látászavarokig és bénulásig számtalan tünet lehetséges.
Az SM okait még mindig kutatják. A mai napig nem teljesen tisztázott, hogy az öröklődés, a környezeti hatások, az életmód, a vírusfertőzések, valamint a testi és lelki megterhelés mekkora szerepet játszanak az SM kialakulásában. Annyit tudunk biztosan, hogy a sclerosis multiplex autoimmun betegség, vagyis az immunrendszer hibás működése okozza. Bár az SM jelenleg nem gyógyítható, a rendelkezésre álló kezelések pozitívan hatnak a betegség lefolyására.
Kit érint az SM?
Világszerte mintegy 2,5 millióan élnek sclerosis multiplexszel. Nőknél négyszer olyan gyakori mint férfiaknál. A betegség általában a 20. és 40. életév között alakul ki, ritkán azonban gyermek- vagy serdülőkorban, illetve a 40. életév után is megjelenhet. Földrajzi tekintetben a betegség gyakorisága az Egyenlítőtől távolodva nő, és halmozottan jelenik meg az északi félteke hűvösebb klímájú területein.
Az immunrendszer szerepe
Az immunrendszer saját természetes védekező rendszerünk, amely védelmet nyújt a kórokozók, például a baktériumok, vírusok és egyéb idegen és káros anyagok ellen. Feladata a betegségokozó betolakodók (patogének) korai felismerése és elpusztítása.
Az immunrendszer falósejtjeinek egy kicsi, specializált csoportját képezik az úgynevezett dendritikus sejtek. Ezek a sejtek döntik el, hogy egy specifikus, az adott patogénre irányuló gyulladásos folyamat aktiválódjon-e vagy sem. Ha a dendritikus sejtek „betolakodóval” találkoznak, közvetlen kapcsolat és gyulladásstimuláló hírvivőanyagok kibocsátása által aktiválják a T-sejtek haderőit, amelyek pedig serkentő hírvivőanyagok segítségével mozgósítják a falósejteket. Agresszív anyagok felhasználásával a falósejtek végül elpusztítják a patogéneket, sclerosis multiplexnél pedig tévesen a myelinhüvelyt.
Az immunreakció során a B-limfociták (vagy plazmasejtek) antitestek (vagy immunglobulinok) termeléséért felelősek. Az immunrendszer hibás működésének következtében azonban képződhetnek a szervezet saját alkotóelemei, például a myelinhüvely ellen is antitestek, ami az SM kialakulásához vezethet.
Az immunrendszer zavarai sclerosis multiplexben
Egyszerűen fogalmazva, az SM oka az, hogy egy hibás gyulladásos folyamat következtében az immunrendszer sejtjei tévesen elpusztítják az idegrostok myelinhüvelyét (velőshüvelyét).
Miért fontos a myelinhüvely? A myelinhüvely egy elektromos vezeték szigeteléséhez hasonlítható, amely az idegimpulzus zavartalan továbbjutását biztosítja a központi idegrendszerből a különböző testrészek izomzatához. Ez teszi lehetővé például a koordinált mozgást, ami egészséges embereknél szinte automatikusan történik. Ha azonban gyulladás következményeként a központi idegrendszerben sérül a myelinhüvely, az információ lassan, hiányosan vagy egyáltalán nem jut tovább. Az idegimpulzusok lassulnak vagy megszakadnak.
A központi idegrendszer szövetei és az erek között húzódó vér-agy gát megakadályozza,hogy a vérben található kórokozók, valamint méreg- és hírvivőanyagok az agy és a gerincvelő szöveteibe jussanak. Gyulladás hatására a vér-agy gát szerkezete megváltozik, és áteresztővé válik a sejtek számára, ez történik a sclerosis multiplex esetében is. Ezzel párhuzamosan a hírvivőanyagok immunsejteket vonzanak. Ezek közül néhány, miután aktiválódott, bejut a vér-agy gáton a központi idegrendszerbe, és ott gyulladásos gócok keletkezését idézi elő.
Ha az agy vagy gerinc gyulladása csillapodik, egyes SM-tünetek és működési zavarok megszűnhetnek az ideg myelinhüvelyének újraépülésével (remyelinizáció). Egy nagyobb gyulladásos góc gyógyulása után megmaradó hegek azonban maradandó működési zavarokat okozhatnak. A betegség elején a myelinhüvely gyakran képes regenerálódni. Ennek feltétele, hogy az idegrost (axon) ép maradjon.
Sclerosis multiplexnél azonban közvetlenül az idegrost is károsodhat. Ha az immunrendszer aktív sejtjei bejutottak a központi idegrendszerbe, gyulladásserkentő hírvivőanyagokat bocsátanak ki, amelyek további immunsejteket vonzanak. Ezzel a körforgással fokozódik a gyulladás, ami a myelinhüvely pusztulásához, és akár az idegrost károsodásához vezethet.
A betegség okai
Habár a tudomány hatalmasat fejlődött a sclerosis multiplex terén, a betegség pontos okait még nem sikerült teljesen feltárni. Mai ismereteink szerint több tényező szükséges az SM kialakulásához. Egy gyermek- vagy serdülőkorban elszenvedett, általában ártalmatlan vírusfertőzés feltehetően szerepet játszhat az immunrendszer hibás működésében. A fertőzés azonban nem lehet az egyetlen kiváltó tényező, hiszen a „gyanúsított” kórokozóval szinte mindenki kapcsolatba kerül.
Az öröklött adottságok is szerepet játszhatnak, ugyanakkor nem állítható, hogy az SM hagyományos értelemben vett öröklött betegség. Nincsenek bizonyítékok egy „SM-gén” létezésére. Egy SM beteg leszármazottainál csupán kicsivel nagyobb a kockázata az SM kialakulásának, mint olyan családokban, ahol nem fordul elő a betegség. Ezenkívül a közeli Az SM kialakulásának pontos okai még nem teljesen ismertek. rokonok hasonló környezeti hatásoknak vannak kitéve, és a környezeti tényezőket (pl. klíma, táplálkozási szokások stb.), valamint a fizikai és szellemi megterhelést szintén a betegség lehetséges okaként tartják számon.