Ne feledje: az itt felsorolt tünetek nem feltétlenül jelentkeznek minden SM betegnél! Az SM mindenkinél másként mutatkozik meg. Lehetséges, hogy Ön csupán néhányat tapasztal a leírt tünetek közül. Az, hogy az SM milyen tüneteket okoz, attól függ, hogy az agyban vagy a gerincvelőben hol alakulnak ki a gyulladásos gócok (léziók). Egyes tünetek gyakrabban fordulnak elő, míg mások ritkábban. Az SM kezdetekor fellépő tünetek általában teljesen eltűnnek, vagy csak csekély mértékben maradnak meg. A betegség lefolyása alatt a meglévő tünetek erősödhetnek és újak is kialakulhatnak, amelyek aztán részben állandósulhatnak. Ugyanakkor vannak zavarok, amelyek csak átmenetileg jelentkeznek.
Az SM kezdete
A betegek mintegy harmadánál a kézben vagy lábban tapasztalható zsibbadással vagy érzéskieséssel jelenik meg az SM. A látászavarok, mint a látásélesség romlása vagy a kettős látás, szintén gyakori kezdeti tünet. Kezdetben majdnem minden ötödik páciensnél járás- és egyensúlyzavarok lépnek fel, és általában minden tizedik beteg számol be alsó végtagi gyengeségről.
A betegség későbbi lefolyása
A betegség során a tünetek változhatnak. Erősödhet a végtagok gyengesége, ami egészen bénulásig fokozódhat, valamint kialakulhatnak érzészavarok, elsősorban az arcon és a törzsön. Egyes betegek kóros fáradékonyságról és kimerültségről, továbbá hólyagproblémákról, fájdalomról és szexuális zavarokról számolnak be. Ha egy beteg bizonytalanul vagy inogva jár, annak több oka lehet: okozhatja látászavar, gyengeség, a végtagok merevsége vagy a lábak koordinációs zavara.
Gyakori tünetek
A következő tünetek gyakran jelentkeznek SM-betegeknél, ami azonban nem jelenti azt, hogy az összes felsorolt tünetet Ön is tapasztalni fogja a betegség lefolyása során.
Fatigue
A fatigue (ejtsd: fatig) kóros fáradékonyságot jelent. Megnyilvánulhat az energiatartalékok hiányában vagy rendkívül nagy pihenésigényben, mely nincs arányban a korábban végzett tevékenységekkel.
A fatigue ellen Ön is sokat tehet! A sport és a testmozgás például kiváló eszköz a fáradtság leküzdésére. Egy mérsékelt, az Ön igényeire szabott edzéssel erősítheti izmait és növelheti állóképességét. Saját lehetőségeinek megfelelően válasszon állóképesség-növelő sportágat, például kerékpározást, úszást vagy nordic walkingot!
Azonban nem csak a sport és a mozgás a fontos, hanem a pihenés tervezése és betartása is. Figyeljen oda, hogy kiegyenlített legyen az erőfeszítés és a pihenés aránya! Ha igazán kimerült, ne habozzon lefeküdni és aludni! Ennek ellenére törekedjen arra, hogy kitűzött tevékenységeit véghezvigye!
Ha a fáradékonyságra mint betegségtünetre tekint, ahelyett, hogy szégyenkezne csökkent teljesítőképessége miatt, szemléletmódja is megváltozik majd. Ehhez az is szükséges, hogy beszéljen róla környezetével. Családja és munkatársai csak akkor tudnak megértőek lenni Önnel, ha tudatában vannak, hogy Önnek kisebbek az erőtartalékai, mint másoknak. Könnyebb lesz elfogadniuk például, hogy Önnek több pihenésre van szüksége, ha tudják, hogy egy betegség az oka ennek, nem pedig a munkakedv hiánya.
Néha nem könnyű a fáradékonyságról beszélni. Számos félreértést megelőzhet, ha nem akkor hivatkozik először fáradtságra, amikor rengeteg a munka. Keressen egy nyugodt pillanatot, amikor beszélhet partnerével, gyermekeivel vagy főnökével, és írja le nekik a leküzdhetetlen fáradtság jelenségét! Mesélje el nyugodtan, hogy érzi magát ilyenkor! Mesélje el, hogy Ön sem tudja, pontosan mikor és milyen mértékben jelentkezik a fáradtság! Ha őszinte, hinni fognak Önnek és jobban figyelembe veszik majd helyzetét.
Tipp: Állítson fel fontossági sorrendet! A mindennapok megszervezésén túl különbséget kell tenni a fontos és az elhalasztható tennivalók között. A gyerekek ellátása például fontos. Hogy azonban a gyerekeknek muszáj-e minden nap különböző különórákra járniuk, az egyéni megítélés kérdése. A házimunkára ugyanez igaz: jó, ha az ember rendet tart, de nem kell mindennek tökéletesnek lennie.
Spaszticitás (izomgörcs)
A spasmos görög eredetű szó, jelentése: görcs. A spaszticitás az izmok fokozott merevségét jelenti. Számos bevált módszer áll rendelkezésre a spasztikus izmok mozgathatóságának fokozására:
- fizioterápia/gyógytorna
- hidroterápia (vízi gimnasztika, gumiszalag, úszás)
- ergoterápia (mindennapi tevékenységek gyakorlása a minél nagyobb önállóság eléréséért)
- lovasterápia
Az izmok lazítására alkalmazhatók antispasztikus hatású gyógyszerek is. A spaszticitás majdnem mindig izomgyengeséggel, az izomerő elvesztésével együtt jelentkezik.
Izomgyengeség és bénulás
Ha a központi idegrendszerből érkező utasítások nem vagy csak részben érik el az izmot, izomgyengeség léphet fel. Elsősorban a karok és a lábak érződnek nehéznek és erőtlennek. Az izomerő gyengülése egészen a bénulásig fokozódhat. Kezelése a spaszticitáshoz hasonlóan általában gyógytornával vagy gyógyszerekkel történik.
A tünetek kezelése: kifejezetten a tüneteket célzó terápia keretein belül számos tünet nagyon jól kezelhető különböző gyógyszerekkel vagy gyógytornával. A járási nehézségek kezelése például mind gyógytornával, mind gyógyszerekkel, de akár a kettő kombinációjával is lehetséges.
Érzészavarok
Érzészavarok alatt egy neurológiai tünetegyüttest értünk, amikor megváltozik a külső ingerek érzékelése. Sclerosis multiplexnél jellemző az úgynevezett paresztézia (a bőr érzészavara). Ez megnyilvánulhat zsibbadásban, bizsergésben vagy érzéskiesésben, de akár a hideg és meleg érzékelésének zavaraiban is. A parasztézia külső hatás nélkül alakul ki. A diszesztézia egy normális ingerre adott túlzott, sokszor kellemetlen vagy fájdalmas téves érzet.
Az érzészavarok gyakran a relapszussal jelentkeznek, és kezelés hatására általában meg is szűnnek.
A paresztézia fajtái
- Felületes paresztézia: a leggyakoribb megjelenési forma; megnyilvánulhat zsibbadásként vagy olyan érzésként, mintha „hangyák mászkálnának” az emberen.
- Mély paresztézia: olyan érzés, mintha az ízületek be lennének kötözve. Ugyanakkor ennek az ellenkezője is lehetséges: felfújt, „léggömbszerű” érzés a térd- vagy bokaízületekben.
- Hőmérsékleti paresztézia: hidegségérzet, amely elsősorban a végtagokban jelentkezik. A beteg a végtagokat hidegnek érzékeli, vagy a hideget kifejezetten intenzíven, akár fájdalommal társulva érzi
Tipp: Állítsa össze személyes testmozgástervét! Rendszeres mozgással – legyen az nordic walking, úszás, csikung vagy jóga – fokozza motorikus képességeit, és ezzel mobilitását és önállóságát is növeli.
Egyensúly- és koordinációs zavarok
Az agytörzsben megjelenő gyulladásos gócok egyensúly- és koordinációs zavarokat okozhatnak. Az agytörzs a központi idegrendszer része, amely összeköti egymással a nagyagyat, a kisagyat és a gerincvelőt.
A koordinációs zavarok közé tartoznak a motorikus nehézségek is, mint például az akaratlan remegés (tremor) vagy az akaratlagos mozgásformák zavara (diszmetria). Következményeként a járás is bizonytalanná válhat. A mozgáskoordináció zavarait ataxiának is nevezik.
Egyes motorikus nehézségek és egyensúlyproblémák kezelésére alkalmazhatók fájdalomcsillapító és görcsoldó gyógyszerek, de a fizioterápia és különféle lazító technikák is jótékony hatásúak.
Tremor(remegés)
A tremor remegést jelent, amely gyakran a kézen vagy a fejen jelentkezik. Több formáját is megkülönböztetjük attól függően, hogy a remegés mikor lép fel: a nyugalmi tremor például nyugalmi állapotban észlelhető, az intenciós tremor pedig akaratlagos mozgásformák kivitelezésénél. A sclerosis multiplexre az intenciós tremor jellemző. A remegés az akaratlagos, célzott mozdulatoknál jelentkezik, például ha a beteg megpróbálja mutatóujjával megérinteni az orrát. A remegés fokozódik röviddel azelőtt, hogy az ujj megérintené az orrhegyet. Az intenciós tremor kisagyi gyulladásos gócok esetén fordul elő, ezért kisagyi tremornak is nevezik.
Diszmetria
A diszmetria a céltárggyal kapcsolatos bizonytalanságban nyilvánul meg. A beteg rosszul méri fel a távolságot, mikor a céltárgy után nyúl: a mozdulat túl rövid vagy túl hosszú lesz. Ezen kívül a mozdulat lehet túl erős vagy túl gyenge: a páciens vagy túl erősen markolja meg a céltárgyat, vagy nem szorítja eléggé.
Látászavarok
A legtöbb látászavar a szintén a központi idegrendszer részét képező látóideg (nervus opticus) gyulladására vezethető vissza. A látóideg-gyulladás orvosi neve opticus neuritis. Legtöbbször a látásélesség romlásában nyilvánul meg, amit gyakran fejfájás kísér. Általában csak az egyik szemet érinti.
A látászavaroknak több fajtája van:
- kettős látás
- homályos látás
- fényjelenségek, pl. villámok érzékelése
- fényérzékenység
- látótérkiesés
Akut relapszus kezdetekor a látászavarok fokozódhatnak, általában azonban már néhány nap elteltével javulnak. A legtöbb páciens visszanyeri rendes látását. Látászavarok esetén azonnal keresse fel orvosát, mert a látászavar relapszust jelezhet!
Kettős látás
Normális működés esetén az agy a bal és a jobb szem által közvetített képekből egy térbeli képet alkot. Kettős látás (orvosi szakszóval diplopia) esetén ez nem történik meg: a beteg két képet lát.
Látótérkiesés
Látótérnek azt a területet nevezzük, melyet az ember lát, amikor a tekintetével egy tárgyra fixál, és sem a szemét, sem a fejét nem mozgatja. Szemeink látótere egyenként mintegy 140 fok. A jobb és bal szem látótere középen átfedi egymást, így a két szem látótere együtt vízszintesen 180 és 220 fok között van. Sclerosis multiplexnél a látótérben vakfoltok jelenhetnek meg, amit a látóideg gyulladása okoz (opticus neuritis).
Kognitív nehézségek
Kognitív zavarok alatt érzékelési, koncentrációs, emlékezési és tanulási nehézségeket értünk. A „kogníció” szó a latin cognosco szóból ered, jelentése „felismer, megért”.
Célirányos neuropszichológiai terápiával a kognitív képességek fejleszthetők. A terápia a következőket foglalja magába:
- Helyreállító gyakorlatok, a gyengült képességek helyreállítása: az elvesztett képességek visszaszerzése gyakorlásra vagy motivációra épülő módszerekkel. A helyreállító módszerek kifejezetten alkalmasak a figyelemzavarok kezelésére és a reakcióidő javítására.
- Kompenzációs stratégiák elsajátítása: kompenzációs módszerekre akkor kerül sor, ha egy adott képesség nem helyreállítható. Ilyenkor a képességet technikai eszközökkel vagy cselekvési stratégiákkal helyettesítik. A kompenzációs stratégiákat alkalmazó terápia viselkedési szokások megváltoztatásából, időgazdálkodásból, önmenedzsmentből, valamint memóriaserkentő gyakorlatokból áll, ilyen például a memóriatechnikák tanulása és alkalmazása. Tanulmányok azt is kimutatták, hogy az SM-ben alkalmazott egyes betegségmódosító terápiák szerepet játszanak a kognitív képességek megőrzésében.
Húgyhólyag- és bélproblémák
Sclerosis multiplexnél húgyhólyagzavarok léphetnek fel, mint például gyakori vizelési inger, vizelet inkontinencia vagy a hólyag teljes kiürítésének zavara (vizeletrekedés), mely utóbbi fokozza a húgyúti fertőzések veszélyét.
A fertőzések elkerülése érdekében ajánlott sok folyadékot fogyasztani. Általában 2 liter javasolt, napközben egyenletesen elosztva. A vizelési ingert nem szabad elnyomni, érdemes inkább gyakrabban látogatni a mellékhelyiséget. A problémán sokaknak segít a medencefenék-erősítő gyakorlatok rendszeres végzése, amelyek megtanulhatóak fizioterápia keretein belül.
A széklet-inkontinencia jóval ritkább sclerosis multiplexnél, a betegek inkább gyenge bélműködésről és szorulásról számolnak be. Szorulás esetén alkalmazhatóak hashajtó gyógyszerek, ezek hosszú távú szedése azonban nem javasolt. Az emésztési problémákon elegendő folyadékbevitellel, ballasztanyagokban gazdag, változatos étrenddel és mozgással lehet segíteni.
Tipp: Könnyen elérheti az ajánlott napi adag ballasztanyagbevitelt, ha preferálja a teljes kiörlésű gabonaféléket (például kenyér, tészta), vagy rizs esetében barna rizst választ, továbbá napi három adag ballasztanyagban gazdag zöldséget – például hüvelyeseket – és két adag gyümölcsöt fogyaszt. A bogyós gyümölcsök a ballasztanyagokban gazdag gyümölcsök közé tartoznak.
Szexuális problémák
Az SM okozta myelinhüvely-károsodás a szexuális ingereket szállító idegimpulzusok továbbítását is hátráltathatja. Ennek hatására csökkenhet a nemi vágy (libidó), ami férfiaknál merevedési zavarokhoz, nőknél a nemi szervek csökkent érzékenységéhez vezethet.
Az SM egyes tünetei, mint a húgyhólyag- és bélproblémák, a kóros fáradékonyság (fatigue) vagy a depresszió is kihatással lehetnek a szexuális életre. Ugyancsak igaz ez egyes gyógyszerek, pl. vérnyomás- és koleszterinszint csökkentők, antidepresszánsok, és antispasztikus hatású vagy ösztrogéntartalmú gyógyszerek mellékhatásaira. Mivel a szexuális zavaroknak számtalan különféle oka lehet, megalapozott diagnózist csak kezelőorvosa tud felállítani, ami viszont feltétele a megfelelő kezelés kiválasztásának. Ne vonakodjon tehát orvosától tanácsot kérni! Orvosa tájékoztatja Önt a lehetséges kezelési módokról.
A merevedési zavaron például sokszor gyógyszerek segítségével is lehet segíteni. Amennyiben pszichés okok állnak a probléma hátterében, az egyéni vagy párterápia is megoldást jelenthet.
Beszéd- és nyelészavarok
Ha a kisagyban alakulnak ki gyulladásos gócok, az időről időre beszédzavarokat okozhat. E beszédzavarok javítása mind gyógyszerek, mind logopédiai gyakorlatok segítségével lehetséges.
Hangulatingadozás
Az SM megnyilvánulhat csökkent lelki teherbíró képesség, motivációhiány, depresszió és szorongás formájában is.
Pszichés problémák kezelésére gyakran alkalmazzák a pszichoterápia egy fajtáját, a viselkedésterápiát, amely olyan módszereket kínál, melyekkel hatékonyabban kezelhetőek a lelki problémák és fizikai betegségek. Bizonyos pszichés zavarok jól kezelhetőek gyógyszerekkel is. További információkért forduljon kezelőorvosához!