Mit tehet a beteg a korai diagnózis és a minél korábbi terápiakezdés érdekében?
Sajnos a
késlekedés már a tünetek jelentkezésekor megkezdődhet. Kimerültség és a
koncentrációs képesség romlása minden második későbbi SM betegnél
fellép. Emellett gyakori induló tünetek az izomműködést és látást érintő
panaszok. Ki gondol azonban egyből SM-re? Az érintettek túl sokat
várnak, miközben nem lenne idő a hezitálásra. Egy hazai felmérés alapján
az SM gyanús személyek 49%-a nem fordul orvoshoz a tünetek
jelentkezésekor, és a többi beteg is általában 3-12 hónap elteltével kér
segítséget a háziorvosától. Előfordulhat, hogy a páciensek nem
számolnak be minden tünetükről az orvosuknak. Miközben az SM számos
tünettel jelentkezhet, ezek együttes megjelenése lehet tipikus, ezért
fontos, hogy az orvosnak mindegyiket megemlítsük. Tudni kell azonban,
hogy nincs elhanyagolható tünet. Egy kis zsibbadás vagy szédülés is
megemlítendő, ugyanis több tipikus tünet együttállása segíthet hozzá az
SM gyanújához, a korai SM diagnózishoz. Ellenkező esetben az
egészségügyi ellátórendszerben való bolyongás, például szemészeti vagy
fül-orr-gégészeti vizsgálatok sora előzheti meg a neurológushoz jutást
és az SM diagnosztizálását. Az SM diagnózisának a felállítása egy
lelkileg megterhelő és időben hosszú folyamat lehet. A felmérés szerint
hazánkban átlagosan 3,6 orvos felkeresése és 2,6 év eltelte szükséges
ahhoz, hogy kimondják: ön SM beteg. Annak érdekében, hogy minél rövidebb
időn belül megszülethessen a diagnózis, lényeges, hogy tünetek
jelentkezésekor minél hamarabb konzultáljon az orvosával, és részletesen
beszámoljon valamennyi panaszáról.